Ma megtudtam, (na jó, eddig is biztos voltam benne), hogy akárhová költözöm majd, csak egy jött-ment leszek. Nem érdekli majd "őket" a munkám, hogy mit teszek le az asztalra, esetleg mit teszek a közösségért, csak egy pesti maradok, egy gyütt-ment.
Azért bízok benne, hogy egy jobb közösségre találok majd, mint az ismerősöm, aki 20 éve jött-menteskedik a családjával egyik keleti kisfalunkban, és még az ott született gyereki is megkapják az iskolában, hogy nekik fogalmuk sincs az életről, mert nem oda születtek.
Furcsa kicsit, hogy sok falu küzd az elnéptelenedés, az elöregedés ellen, a betelepülőket mégse szívlelhetik. Az első idők bizalmatlansága szerintem természetes, az is rendjén való, hogy eleinte kifigyelik, kibeszélik a beköltöző családot, de hogy sokáig ne fogadják a köszönését, ne fogadják el a felajánlott segítségét, sőt meg is szólják, az azért erős.
Ismerőseim erre úgy reagáltak, hogy a többi újonnan érkezővel barátkoznak, járnak össze, és hallgathatják, hogy biztosan a falu eredeti lakóit beszélik ki, pedig jobb témájuk is akad.
Szerencsére a macskájukat már nem mérgezik meg, és a diófa alá se öntenek gyomírtót, de ez is előfordult az első pár évben.
Persze hallottam az ellenkezőjéről is, ahol palántákkal kedveskedtek a "pestinek", és segítettek a kert rendbetételében, eleinte csak kölcsönszerszámmal, aztán a bizalom épültével már kétkezi munkával is, és elfogadták a segítséget is, nekik is jól jött a szomszéd kisbusza amikor a havi bevásárlást kellett intézni, később pedig mindenki jól érezte magát a telekhatáron gyújtott tábortűznél a harmadik feles után.
És boldogan éltek míg meg nem haltak...
6 komment
Mi a jobb megoldás, extra szolgáltatásokkal csábítani a vendégeket több pénzért, vagy olcsón adni a szállást de sok foglalt vendégéjszakával?
Mikor még gyerektelen házaspár voltunk, akkor gyakrabban utaztunk el egy-egy hétvégére, és inkább a „luxust” kerestük. Vagyis szívesen fizettünk egy jakuzzis helyért sokszorosát, délben is és este is étteremben vacsoráztunk, borkóstolókra jártunk.
Mióta kisgyerekes szülők lettünk, ezek a hétvégék erősen megritkultak, inkább 1-1 hétre utazunk, olcsóbb helyeken szállunk meg, és egy hinta fontosabb, mint a jakuzzi, annak ellenére, hogy a gyerekek is bírják az ilyesmit.
Mi a jobb a sűrű fillér, vagy a ritka forint?
Kell-e egy falusi vendégházba borhűtő, jakuzzi, masszázskád vagy ilyesmi? Vagy aki ilyesmire vágyik az szállodába megy?
Nehéz magamból kiindulni, mert én imádtam volna kivenni egy olyan házat fiatalon, ahol csak kettesben lehettünk volna, és lett volna egy jakuzzi. kérdés, hogy az ezzel járó tetemes pluszköltséget más is megfizetné-e? A falusi vendéglátóhely egyenlő-e az olcsó szállással?
Szólj hozzá!
.jpg)
Ez lesz, az tuti! Azt hallottam, hogy sokan nem készítenek hagymás, kolbászos rántottát, mert "büdös" lesz a konyhában. Büdös?!
Kacsazsírral a legjobb. Csak étolajjal ne, légyszi! Libazsírral se rossz, és disznózsirral is elmegy, de az étolaj a rántotta halála. Én imádom, ha van benne egy nagy csokor petrezselyem, nyáron semmi pénzért se hagynám ki belőle, és nem szeretem, ha a tojás túl van sütve.
A fehérkenyér kötelező mellé, a zsömle "tájidegen" egy jó kis kolbászos rántotta mellett.
Kell hozzá:
tanyasi tojás (a tojáson én tényleg nagyon érzem, ha jó körülményke között tojta a tyúk, egyszerűen van íze)
sok-sok hagyma
füstölt parasztkolbász
só, bors
kacsazsír
Előbb a hagymát fonnyasztom meg a zsíron, aztán egy percig kevergetem a kolbászkarikákat rajta. Szerintem nem jó ha a kolbász túlsül, mert megkeményedik, ahogy kisül belőle az összes zsír. Utána jöhet az enyhén elhabart tojás.
Szólj hozzá!
Az utóbbi fél évben egy csomó vikékblogot olvasgattam.
Valahogy egyikben se találtam meg azt a plusszt, amitől rögtön autóba ülnék és már venném is meg az autópálya matricát. Úgy látom, kétféle blog létezik: a helyieknek szóló, ami egy kívülállónak csupán 30%-ban érdekes, és egy csak "turistáknak" íródott, ami inkább pr blog, ezért nehéz komolyan venni.
A leghasznosabbak talán a vidéki énblogok, de ott értelem szerűen nagyon sok számomra haszontalan információból kéne kihámoznom ami engem érdekel.
A blog.hu vidék feedjében is ilyen blogok vannak, egyszerűen nem sarkallnak utazásra.
Furcsa, hogy sehol nem találtam még csak segítséget se a témában. Szinte mindenféle weboldallal kapcsolatos tanács van fent a neten, de se falusi turizmussal, se regionalitással kapcsolatban egy árva szó se.
Mondjuk mit is várnék amatőr blogoktól, amikor a "profi", de legalábbis komoly pénzből készült szájtok se töltik be a szerepüket!
A Falusi és Agroturizmus szövetségének az oldala egy vicc. Nem derül ki belőle, hogy ha szeretnék a szövetséghez csatlakozni, akkor hova kell fordulnom. Vannak régiónkénti aloldalak, ahol a menük fele "fejlesztés alatt" áll. Marketing tervük egyenlő a nullával, azon a fantáziadús ötleten kívül, hogy standdal jelennek meg az utazás kiállításon, a mesterségek ünnepén és hasonlókon kívül, semmi ötletük nincs.
A receptekről ne is beszéljünk, könyörgöm!
De van egy ilyen oldal is: Falusi Turizmus Centrum szállás,országos szállásfoglalási rendszer. Rajta a következő felirat: Azonnal utaznék, hol van szabad hely, KLIKK
Klikk után:A naptár szerint, itt még van szabad hely?! Megnézem. KLIKK
Nem mertem tovább klikkelni. Mi az isten ez?
Az Irány Magyarország oldala a 10. a googleban a falusi turizmusra. Itt legalább a főoldalon áttekinthető a lap, igaz baromi ronda, és 2010-ben vicces is, de jobbat nem találtam.
Egyébként sok falusi vendéglátó helynek van nagyon kellemes saját honlapja szép fotókkal és hasznos információkkal, de ez ugy csak egy picike része a regionalitásnak, a szállás.
Ami a legszomorúbb, hogy ezzel az oldallal a 19. tud lenni valaki a Falusi turizmus szavakra: "A turizmus Parasztház szállás utazás túlnyomóan szórakoztató vagy a szabadidőcélok vagy a szolgáltatások ellátása támogatni ezt a szabadidőutazást. A World Tourism Organization Parasztházmeghatároz turistákat olyan emberekként, akik utaznak ,szállás és helyekben marad a szokásos környezetükön kívül nem több mint egy egymást követő évet"
Egy szó, mint száz, jó vidékblog és regionális blog kerestetik!
Címkék: blog internet magyar ugar
3 komment
Eddig három igazán negatív élményem volt falusi vendéglátókkal, ezt a három hibát én tuti nem fogom elkövetni. A vérnyomásom az utolsónál ment fel a legjobban, és az az igazság, hogy azóta se térek felette napirendre:
Szólj hozzá!
Beszélgettem ma egy fickóval, akinek elég jól megy a falusi vendéglátóhelye. Először nagyon szimpatikusnak találtam, de később furcsa megnyilatkozásai voltak, biztos az őszinteség napján nem mondhatott píszíbb dolgokat.
Ha valaki mellette nyitna egy falusi vendégfogadó házat, akkor ő azonnal felnyomná az ANTSZ-nél és az APEH-nél. Azért, mert biztosan találnának nála valami szabálysértést, és különben is, jobb ha még időben megtanulja az a szemét, hogy ne nyisson konkurenciát rá. Rá, aki első a falujában ezzel a vállakozással, és az is akar maradni.
Nemááá!
A jól működő, turizmusból élő falvakban sok-sok falusi vendéglátó hely él meg egymás mellett. Ezek húzzák egymást felfelé: közösen kezdenek el programokat szervezni a vendégeknek, hiszen magukban erre nem lennének képesek, és egy-egy családnak nem is gazdaságos pl. egy szilvalekvár főző fesztivál.
Működik az egészséges verseny is, muszáj szépíteni a házat, rendben tartani a kertet.
Sőt ki is segíthetik egymást a családok, hiszen nemegyszer fordul elő, hogy a megszokott hely éppen foglalt, vagy több család nyaralna szívesen egyazon faluban.
De ez mind nem számít, csak a feljelentés, és a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitás.
14 komment
Egyáltalán nem akarok politizálni, azokat akik ezt teszik egyáltalán nem értem, mert az emberek ötven százaléka biztosan nem ért velük egyet, hiszen éppen a "másik" pártra szavazott legutóbb. Tehát, én se mondom el kire szavaztam, és másokról se szeretném tudni ugyanezt. Hogy most mégis szóba került ez a szó, annak az az oka, hogy január elsejétől eltörölték a falusi vendéglátók adókedvezményét.
Szólj hozzá!
Hú, nagyon felhúztak ma, talán van értelme indulatból írni egy bejegyzést, talán nincs, de ennek most ki kell kerülnie, nincs mese.Az irigységről lesz szó. Arról az irigységről, amiről azt mondják, hogy a magyarok sajátja, és kezdem is ezt elhinni.
Szólj hozzá!
Szerintem még javában középiskolás diáklány voltam, amikor egy hosszúra nyúlt nátha alatt folyamatosan a tévét bámultam. Minden reggel ment egy sorozat, amiben osztrák házigazdák meséltek arról, hogy hogyan látják vendégül a városiakat a falvaikban.